Erzsébet Tábor

A VMPE (Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, Újvidék) szervezésében 2016 nyarán két egymást követő váltásban üdülhettek ingyen vajdasági magyar gyerekek a Balaton partján.
Az Erzsébet Tábor 10., az idény utolsó váltásában összesen mintegy kétezer általános iskolás korú gyermek nyaralhatott a zánkai üdülőközpontban a Kárpát-medence magyar tannyelvű intézményeiből.
A Vajdaságból 71 gyerek vett részt: káptalanfalvi, nezsényi, bácskertesi, csókai, bókai, doroszlói, tamásfalvi, magyarittabéi, padéi, kispiaci, ürményházi, szabadkai, hetini, bácsgyulafalvi, zentagunarasi, magyarcsernyei és temerini diákok az őket kísérő néhány felnőtt nevelővel együtt (Agárdi Hajnal, Szabadka; Kiss Katalin, Bácskertes; Üveges Gizella, Zentagunaras; Ábel Kornélia, Nezsény; Petres Erzsébet, Magyarittabé; Brindza Ervin, Zombor; Brindza Ildikó, Doroszló).
A doroszlói Petőfi Sándor Általános Iskolát Latyák Dávid(hatodik osztályos tanuló) és Király Edvárd(hetedik osztályos tanluló) képviselték.
A hét-nyolc órás utazást két busszal tettük meg. Érkezésünkkor szobáinkat a Dömdödöm-házban foglalhattuk el, ahova nemsokára a szlovéniai és erdélyi csoportok is megérkeztek.
Az ünnepélyes tábornyitás után kialakult a napi időbeosztás.
Reggelente 6.45-kor ébresztettek minket a tábor himnuszára, majd 7.15-kor következett a közös reggeli torna. A szobaellenőrzés és a reggeli után minden nap kilenc órától kb. 12 óráig különböző ügyességi, magyarságismereti, történelmi, környezetvédelmi, környezetismereti versenyen, filmvetítésen, ki mit tud vetélkedőn vagy kézműves foglalkozásokon vettek részt a gyerekek.
Az ebéd és a csendespihenő (ami sosem volt csendes) után 15 órától 19 óráig folytatódtak a szervezett játékok, vetélkedők és foglalkozások. Aki inkább a strandolást választotta, annak is szerveztek a Balaton közvetlen partján szórakozási lehetőségeket: pl. vízitánc, torna, lovas- és íjászbemutató, ügyességi játékok, biztonságos közlekedés, stb. A gondttalan fürdőzést a vízimentők biztosították számunkra.
A tábor ideje alatt rengeteg játékot lehetett kölcsönözni.
Vacsora után esténként vallási, könnyűzenei, népzenei koncerten vehettünk részt.
Miután elfújták a takarodót (a szó szoros értelmében) 22 órakor mindenkinek a saját szobájába kellett mennie.
A többnapos eső és lehülés miatt nem tudtunk túl sokat fürödni. Kirándulást Balatonfüredre és Balatonfűzfőre szerveztünk.
Minden résztvevő csoportnak külön animátora volt, ottlétünk alatt ugyanaz a személy: „a” Dávid, aki gondoskodott a tájékoztatásunkról, időnk tartalmas eltöltéséről. A felnőtteknek minden este rövid megbeszélésen kellett résztvenniük, melyen elemezték az aznapi foglalkozásokat, majd megbeszélték a következő napi tevékenységeket.
A táborozók hátizsákot kaptak ajándékba.
Az ünnepélyes táborzárás után a fülünkben csengő tábordal refrénjével nehéz szívvel búcsúztunk egymástól:
„Gyere el, kérünk, légy a vendégünk!
s lesz egy szép, közös emlékünk,
ha a víz, ha a part, ha a Nap is kitart,
s nem kapunk ki egy nagyobb vihart.”

(Brindza Ildikó)